Híreink

Lemondtak a legnagyobb egészségügyi reformról

Meglepő, hogy a kormány nem kötelezte a magánorvosi piac összes szereplőjét a pénztárgéphasználatra, véli a Népszabadság.

Óvatos becslések szerint is évente százmilliárd forint cserélhet gazdát számla nélkül a magánorvosi rendelőkben. Ám ahelyett, hogy a teljes szektorra kiterjesztette volna az online pénztárgépek használatát, a kormányzat csak a plasztikai sebészek számára tette ezt kötelezővé. A megkülönböztetett figyelmet az érintettek sem értik, a lap ráadásul úgy tudja, eredetileg arról volt szó, hogy a teljes magánorvosi szektorban bevezetik az adóhatóságokhoz bekötött pénztárgépek kötelező használatát, ám mire a kormány eljutott a bejelentésig, az elképzelés felpuhult. Pedig az egészségügyért felelős államtitkárság a teljes piac kifehérítésében érdekelt. Ha az eredeti ötlet valósult volna meg, az közvetett és közvetlen hatásaival az ágazat rendszerváltás utáni legnagyobb reformját indíthatta volna el. A betegnek adott kötelező és ellenőrizhető számla ugyanis az egészségügy minden szereplőjének változtatott volna pozícióján, serkentve vagy kikényszerítve a versenyt, a szolgáltatások minőségének ellenőrzését, írja a NOL, amelynek Rékassy Balázs szakértő a többi közt azt mondta: ha a teljes magánorvosi szektorban kötelezővé tennék a pénztárgép használatát, akkor az bizonyosan általános áremelkedést okozna.

Csúcskórház lesz a betonvázból

A munkaterület átadásával megkezdődött Magyarország legnagyobb magán-egészségügyi befektetésének második fázisa, a Duna Medical Center Kórházának építése. A IX. kerületi, Duna-parti vasbeton szerkezet és munkagödör 8 év után teljesen átalakul.

A Duna Medical Center Kórháza 2017 végére készül el, és 130 betegággyal, valamint 7 műtővel fog működni. A már működő szakrendelő és sebészeti központ 2015 augusztusa óta fogadja a betegeket, 2015 decembere óta fekvőbeteg-ellátást is nyújt, több szakterületen. „Az elmúlt nyolc hónap eredményei bebizonyították, hogy van igény a világszínvonalú magán-egészségügyi szolgáltatásra Magyarországon: a Duna Medical Center Szakrendelőjének és Sebészeti Központjának betegforgalma rövid idő alatt megháromszorozódott. A Duna Medical Center Kórházában is törekszünk majd arra, hogy elismert szakemberekkel, nemzetközi viszonylatban is csúcstechnológiás felszereltséggel, kivételes környezetben gyógyítsuk pácienseinket”, közölte szerkesztőségünhöz eljutattott nyilatkozatában az a Duna Medical Center igazgatótanácsának elnöke

Az asszisztensi bérre mehet az alapellátók 10 milliárdja

Idén az asszisztensek bérét hivatott fedezni a háziorvosoknak jutó 10 milliárd forintos támogatás – derült ki Rétvári Bence parlamenti államtitkár keddi (2016.02.02.) sajtótájékoztatóján.

Február elején érkeznek azok a megemelt juttatások az egészségügyben és a szociális szférában dolgozóknak, amelyekről tavaly év közben döntött a kormány, és amelyek önálló költségvetési tételként a költségvetési törvénybe is beépültek, mondta el Rétvári Bence. A szaktárca államtitkára emlékeztetett: többet vihet haza 43 ezer ápoló és 18 ezer orvos, akiknek az alapbérét korábban megemelték, de a különböző pótlékok és juttatások, az ügyeleti, készenléti és túlóradíjak akkor nem nőttek. Ezek emelésére idén 12,8 milliárdot szán a kormány. Havi 151 ezer forint plusztámogatásban részesülnek a szakvizsgázott fiatal orvosok is, amely hatására a szakorvosi minimálbér nettó 270 ezer forintra emelkedhet, a rezidenseket oktató orvosok pedig rezidensenként havonta plusz 50 ezer forintot kapnak.

Az államtitkár megerősítette azt is, hogy a háziorvosi alapellátás támogatására a tavalyi évhez hasonlóan idén is tízmilliárd forintos támogatást ad a kormány, ami fejenként mintegy 130 ezer forintot jelent a háziorvosoknak. Tavaly ezt az összeget szabadon felhasználhatták az orvosok, idén pedig az asszisztensek bérét hivatott fedezni, közölte az államtitkár.

A kollegiális vezetőtől az egészségfejlesztő irodákig

Bár a tavaly elfogadott törvény pozitív jövőképet festett az alapellátóknak, sokan úgy vélekedtek, hogy a jogszabály konkrétumok nélküli, az ördög a hozzá kapcsolódó rendeletekben rejtőzik majd. A Praxismenedzsment ezek állásáról kérdezte Beneda Attila helyettes államtitkárt.

Az első végrehajtási rendeletek a csoportpraxisok, praxisközösségek kialakítási szempontjait, a kollegiális szakmai vezető intézményére vonatkozó részletszabályokat, az egészségfejlesztési irodák (EFI) jogállását és a települési egészségterv részletszabályait tartalmazzák – mondta a PraxisMenedzsmentnek Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára. A törvény ezeket a szabályokat kormányrendeleti szintre utalja. Előkészítésük jelenleg folyamatban van, mint ahogy a kollegiális vezető feladatait, szerepét szabályozó miniszteri rendelet is – a kérdés tehát egyelőre még nyitott.

A praxisközösségek kialakításával sokkal több beteget lehet ellátni, így megvalósulhat a lakóhely közeli ellátás – vélekedett a szakpolitikus, aki szerint az adott lakosságszámra eső orvosszámban közel sem vagyunk annyira lemaradva a fejlettebb nyugati országoktól, mint a szakdolgozói létszám tekintetében. Az államtitkárság középtávú stratégiája, hogy egy orvos mellett akár két-három szakdolgozót is foglalkoztasson a praxis, mert ez hatékonyabbá teszi a betegellátást. A praxisközösség még nagyobb szakdolgozói létszámot kíván, hiszen sok adminisztratív teendőt, vagy a krónikus betegek gondozását egy jól képzett ápoló is el tudja látni, legyen szó a beteg gyógyszereinek felírásáról, beutalóinak elkészítéséről vagy a rizikószűrésről. Nemcsak az orvosoktól várnák el, hogy definitív ellátást nyújtsanak, hanem azt is célként fogalmazzák meg, hogy a képzett szakdolgozók valódi egészségügyi tevékenységet végezzenek az alapellátásban. A praxisközösségen belüli kooperációt egyébként nem csak az alapellátási törvényhez kapcsolódó rendeletekkel támogatnák. Előkészítés alatt áll egy uniós forrásokból támogatott alapellátási EKOP-projekt, amellyel a praxisokban dolgozók együttműködését, képzését segítenék. Jó hír az is, hogy decemberben két pályázati felhívás is megjelent – összességében több mint 22 milliárd forint értékben. Az összeget az alapellátás infrastrukturális fejlesztésére lehet fordítani.

Az alapellátási törvény kiinduló filozófiája, hogy komplex egészként tekint az ellátásra, ami azt jelenti, hogy nemcsak a háziorvosok, hanem a házi gyermekorvosok, a fogászati alapellátók, a védőnők, a foglalkozás-egészségügyi, később pedig az otthonápolási szolgálatok is az alapellátás integráns részét képezzék – foglalta össze Beneda Attila. Szakpolitikai célkitűzés, hogy a szakemberek csoportpraxisokba rendeződve, egymás munkáját segítve, szinergiában dolgozzanak. Ennek érdekében a mostaninál pontosabban, rendeletben rögzítenék, hogy a háziorvosi működéshez milyen szakdolgozói jelenlétre van szükség a praxisokban, hiszen ez jelenleg heterogén képet mutat az országban. Várhatóan csak hosszabb szakmai egyeztetést követően alakítható ki a szakvizsga használatára vonatkozó rendelet és annak finanszírozási keretrendszere – ezt a tervek szerint az idei évben valósítják meg. Az alapellátási törvény felhatalmazást adott a szakminiszternek arra, hogy kidolgozza egy kedvező kamattámogatású hitelt a praxisvásárlásokhoz, és ahogyan tavaly, úgy ebben az esztendőben is rendelkezésre áll egy 750 millió forintos pályázati keret, amely a praxisváltásokhoz, és a tartósan betöltetlen praxisok betöltéséhez szükséges. Mint Beneda Attila fogalmazott, ezek a hitelek, úgy tűnik, megmozdítják a praxispiacot. Míg az első praxisváltó pályázatnál 40 éves korhatárt kötöttek ki, a legutóbbinál csupán annyi volt az elvárás, hogy az orvos négy-öt évig lássa el a körzetet.

Az alapellátásnak népegészségügyi feladatokat is vállalnia kell annak érdekében, hogy többletforráshoz jusson – fogalmazott korábban Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. Ezt támogatandó, sokkal szorosabb együttműködésre ösztönöznék az egészségfejlesztési irodákat (EFI) és a háziorvosokat. A praxisokban jelenleg eltérő a szűrőtevékenység, ennek homogenizálásától és az együttműködés erősítésétről azt várnák, hogy a megelőzés is megjelenjen az alapellátásban. Beneda Attila szerint a háziorvosokban van belső motiváció a preventív feladatok elvégzésére és az EFI-kkel való együttműködésre, ám jelenleg túlterheltek. Ezért vagy a munka hatékonyságát kell növelni, vagy anyagi ösztönzőt rendelni az együttműködés serkentésére. Bár ebben nem az operatív munka, mint inkább a koordináció és a szakmai felügyelet a háziorvos feladata. Az EFI-kről szóló tervezetben egyelőre annyi szerepel, hogy az egészségügyi alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknak javasolniuk kell az EFI-k által nyújtott szolgáltatások igénybevételét azon betegek részére, akik egészségi állapota életmódváltást indokol. Míg a források elosztásakor az elmúlt években a háziorvosi praxisok kerültek leginkább előtérbe, hiszen a rezsiköltségek fedezésére ezek kaptak havi 130 ezer forintos fix finanszírozást, a jövőben ezen finomítanának, és ösztönzők mentén a fogorvosoknak, az iskolaorvosoknak és a védőnőknek is juttatnának abból a 10 milliárd forintos többletből, amelyet az idei költségvetés az alapellátóknak szán. Az összeg felhasználásról egyelőre nem született végleges döntés. Mivel az alapellátás a kormány számára is a legfontosabb prioritás, ahogyan az elmúlt években, úgy a következő időszakban is jut többletforrás a praxisoknak, amelyek finanszírozása az elmúlt öt évben több mint 40 százalékkal emelkedett. Ha ehhez hozzáadjuk az idén a területre szánt 10 milliárd forintot, a finanszírozási növekmény közelíti az 50 százalékot. Beneda Attila szerint, ha ez a trend tovább folytatódik, néhány éven belül elérhető, hogy kiegyensúlyozottan működhessenek a praxisközösségek.

Jöhet az ápolóknál is a csoportpraxis

Az alapellátást átalakító, a nyáron elfogadott szaktörvényt hamarosan követő rendeletektől várt változásokról beszélt Beneda Attila helyettes államtitkár a Magyar Időknek.

A háziorvosok és asszisztenseik jövedelme azzal i növekedhet a jövőben, hogy a páciensek több ellátást kaphatnak meg helyben. A helyettes államtitkár szavai szerint ehhez egyrészt olyan ösztönzőket terveznek beépíteni a finanszírozásba, ami a háziorvos, az iskolaorvos, a védőnő és az otthonápolás minél szélesebb körű együttműködését, úgynevezett praxisközösségek létrejöttét eredményezi. Másrészt a csoportpraxisnak nevezett együttműködések kialakítását, ami az alap- és a szakellátásban dolgozók minél szorosabb szakmai együttműködését jelenti annak érdekében, hogy csak azt és akkor utalják szakrendelőbe, kórházba, akit és amikor már nem lehetséges ellátni az alapellátásban. Ehhez egyrészt szükség van arra, hogy a második, harmadik szakvizsgával rendelkező háziorvosok gyakorolhassák ezen szakmájukat is. Másrészt hogy olyan kiegészítő terápiákat – amilyen például a dietetika vagy a gyógytorna – helyben kaphasson meg a páciens.

Az asszisztensek feladat- és hatáskörét szintén jelentősen bővítenék, hogy – mint Beneda Attila fogalmazott – a jelenleginél jóval nagyobb szerepük legyen a gyógyítómunkában. Ehhez megteremtenék a feltételeit, hogy emelhessék képzettségi szintjüket, ami értelemszerűen fizetésemeléssel is járhat. Azzal pedig, hogy az egészségügyi kormányzat a mostaninál nagyobb szerepet szán az otthonápolási szolgálatoknak, a kórházi szakdolgozók legális jövedelemkiegészítését segítenék. Lehetőséget biztosítanának számukra, hogy akár egyfajta csoportpraxis formájában, otthonukban ápolják azokat a betegeket, akik már nem szorulnak aktív kórházi kezelésre.

Budapest XV. kerületében lehet a kínai orvoslás központja

Rákospalotán alakítanák ki a hagyományos kínai gyógyászat térségbeli központját, amely lefedné a gyógyítás, a kutatás és a képzés teljes vertikumát a Baltikumtól a Balkánig. Erről Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára beszélt egy budapesti konferencián.

Az Ősi tudás új utakon – a megújuló hagyományos kínai gyógyászat Magyarországon című konferencián az államtitkár arról beszélt, Magyarország elkötelezett a kínai–magyar kapcsolatok további előmozdításában, és ennek fontos része az egészségügy területén történő együttműködés is. Mint mondta, a nem konvencionális, kiegészítő gyógymódok iránt világszerte nő az igény. Rétvári Bence kiemelte, van helye egymás mellett a magyar orvosok hagyományos európai tudásának és a több ezer éves kínai gyógyításnak, ezek egymás kiegészítői lehetnek.

Csen Hsziao-csün, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője úgy fogalmazott, a hagyományos kínai orvoslás a kínai kultúra szerves része, amelyre a kínaiak nagyon büszkék, és Magyarországon is széles körben ismertté és elfogadottá váltak a kínai gyógyítás módszerei. Hangsúlyozta, várakozással tekintenek a közös munka, a hagyományos kínai orvoslás közép- és kelet-európai oktató és gyógyító központja mihamarabbi budapesti megnyitása elé.

A minőségi betegellátást is segítheti az új közbeszerzési törvény

Véget vethet a könnyen szakadó gumikesztyűk, s más a betegellátásban kevéssé használható, de olcsóbb eszközök beszerzésének az új közbeszerzési törvény - jósolták a kórházi szállítók egyik szervezetének háttérbeszélgetésén.
Önmagában a legalacsonyabb ár már nem jelent semmit a közbeszerzések esetében – szögezi le az az európai uniós direktíva, amelyet változtatás nélkül emeltek át a november 1-jétől hatályos új közbeszerzési törvénybe, amelynek végrehajtási rendeleteit a napokban fogadja el a kormány. Mindez az intézményeknél átmeneti hezitálást, ezáltal az egészségügyi beszerzések akadozását okozhatja. Ugyanakkor a jövőben már nem csak a megvásárolt termékek vagy szolgáltatások árát, hanem azok minőségét, klinikai eredményességét, és egyéb járulékos költségeit is figyelembe kell majd venniük az egészségügyi szolgáltatóknak a közbeszerzéseiknél. Mindez azon a szerdai háttérbeszélgetésen derült ki, amelyet az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) szervezett.

Eddig könnyű helyzetben voltak az intézmények, hiszen a közbeszerzéseknél semmi mást nem kellett figyelembe venniük, mint azt, hogy a lehető legkevesebbet fizessék. Ezután ár-érték arányban kell majd gondolkodniuk, így például egy nagyízületi protézis esetében számítani fog annak kihordási ideje, reoperációs rátája, a gumikesztyűk tartóssága, vagy a vérvételi rendszerek biztonságossága. A versenykiírások így óhatatlanul bonyolultabbá válnak, ám javulhat a betegellátás minősége és biztonsága, és érvényesülhet az innováció is az egészségügyben, amelynek beépülését az áralapú értékelés jelentősen nehezítette.

Közbeszerzések szempontjából az egészségügy a legintenzívebb ágazat – mondta dr. Holchacker Péter, az ETOSZ igazgatója. Ez Magyarországon évi százmilliárdos nagyságrendet jelent, a közbeszerzések darabszámát tekintve pedig az egészségügy a top tíz ágazat közé tartozik. Az egészségügyi beszerzések 76 százaléka Európa szerte tendereken keresztül bonyolódik, az összes közbeszerzés kétharmadánál eddig a legalacsonyabb ár volt a legfőbb szempont. Az ETOSZ aktívan részt vett a közbeszerzési törvény előkészítésében, s más ágazati szervezetekkel együttműködve igyekszik egy új, a jogszabálynak megfelelő közbeszerzési gyakorlatot kifejleszteni. Emellett tekintettel az egészségügy speciális jellemzőire, önálló egészségügyi közbeszerzési szabályozás kidolgozását is ajánlatosnak tartaná. Mindezt egyébként az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatójaként pártolta az azóta államtitkárrá előlépett Ónodi-Szűcs Zoltán is, bár korábbi pozíciójában azt is hangsúlyozta: nincs, vagy minimális a befolyása a közbeszerzési szabályok kialakítására.

Orvostechnikai átvilágítás

Sikerrel zárult a Szent Kristóf Szakrendelő orvostechnikai átvilágítása. Cégünk teljeskörű átvilágítást kínál azon egészségügyi intézmények számára, akik pénzt és időt szeretnének megspórolni. Közhelynek számít, de nincs nyereség befektetés nélkül. Átvilágításunkkal olyan eddig nem ismert plusz forrásokat tud az intézmény aktiválni, mellyel segíthet elöregedő gépparkjának korszerűsítésében. Cégünk pillantatképet készít a jelenlegi eszközállományáról, szervízszerződéséiről, jelenlegi szervízfolyamatairól, eszköz beszerzeséseiről és eszköz igényeiről. Tanulmányunkkal az a célunk, hogy a picon egyedülálló módon az egészségügyi intézmény orvostechnikai gépparkjának jelene és várható jövője az intézmény vezetése számára pénzügyileg tervezhető legyen.

Alapellátás: tavaszra lesz meg a terv

Március közepéig adott időt a kormány a humán tárcának, hogy készítsen számára előterjesztést az egészségügyi alapellátás felülvizsgálatáról és átalakításának irányairól.A kormány határoztában megadott szempontok a következők:
a) az egészségügyi alapellátás felülvizsgálata alapján annak átalakítása szakmai, gazdasági-költséghatékonysági szempontok szerint történjen,
b) alapvető cél a háziorvosi korösszetétel megváltoztatása, a fiatalabb korosztályhoz tartozó egészségügyi szakemberek egészségügyi alapellátásban történő elhelyezkedésének ösztönzésével,
c) szükséges a szűrővizsgálatok eredményesebbé tétele, különösen az alapellátó rendszer ezirányú tevékenységének megerősítésével,
d) a praxisjoggal érintett alapellátási formákban a praxisjog vagyoni értékének növelése szükséges,
e) az egészségügyi alapellátási rendszer felülvizsgálata térjen ki az egészségügyi alapellátásban dolgozók életpályájának kidolgozására is,
f ) differenciált közszolgáltatás lehetőségének biztosítása szükséges,
g) az előterjesztés térjen ki az önkormányzati feladatellátás, illetve az ahhoz tartozó pénzügyi, költségvetési és anyagi feltételek biztosításának vizsgálatára, bemutatására.

Legújabb weboldalunk

A Magyar Gumiabroncs Szövetség részére készített új, tematikus, a téligumiabroncs cseréjével foglalkozó weblapunk elkészült. Az oldalon kizárólag a téligumiabronccsal kapcsolatos hasznos információkat lehet megtalálni: szöveg, videó, infografika formájában.
A tavalyi kampány elsődleges célja volt, hogy felhívja a figyelmet a téli gumiabroncs használatára, és annak érdekében is, hogy egyre több autós ismerje fel, hogy biztonságosabb a járműveket az évszaknak megfelelő gumiabroncsokkal felszerelni, így 7 C alatt téli abroncsokkal.A 2013-as közlekedésbiztonsági kampány különböző televízió csatornákon, rádióadókon, köztéri óriásplakáton és online felületeken jelent meg.

Partnerünk a Medical Design Studio, részt vett a Dental Word 2014-es kiállításán

A Medical Design Studio részt vett a XIV. Nemzetközi Fogászati Szakkiállítás és Konferencián. A kiállítói stand az egyik legszebb volt az idei szakmai összejövetelen. Standunkat a három napos kiállítás alatt nagy siker övezte, tanácsainkkal emelni tudtuk partnerünk üzleti reprezentációs értékét és összességében kiemelkedő hétvégét zártunk magunk mögött, különös tekintettel az új sterilizációs eljárásra vonatkozóan. Egyéb információkért kérem, keressék: Szabó Péter-t az alábbi 36 30 739 3434 elérhetőségen. Mi elhozzuk Önnek a jövőt ... Medexponet.

Felszámolja a kormány az Uzsoki-modellt? - írja a Válasz.hu

Nem keveredhet a magán egészségügy az államival, a kormány azokat a magánszolgáltatókat támogatja, amelyek nem igényelnek OEP finanszírozást – értesült a Heti Válasz. Sőt, – állítja a lap a kormány döntésére hivatkozva –, közkórházban nem lehet fizetős részleg. Vagyis – mielőtt elterjedhetett volna –, a nemrégiben indult Uzsoki modell is „elhalálozott”. A köz- és a magánellátás összekeveredése a szakértők szerint évi 160 milliárdnyi veszteséget okoz a közintézményeknek, és előnyt jelent a magánszektornak, ami az állami egészségügy gyengüléséhez vezet. A kulcskérdés az – írja a lap –, hogy képes lesz-e a kormány érdekeltté tenni azokat a vezető orvosokat a közkórházak rendbetételében, akik épp az állami szektor gyengüléséből élnek.

Jön az alapellátási törvény

Külön törvényben szabályozná az egészségügyi kormányzat az alapellátást – nyilatkozta a Népszabadságnak Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár. E jogszabállyal az alapellátásban dolgozó háziorvosok stabilabb jövedelemhez, nagyobb szakmai önállósághoz juthatnak. A változások része egyebek mellett, hogy a több szakképesítéssel rendelkező háziorvosok, például akiknek fül-orr-gégész végzettségük is van, lehetőséget kapnak arra, hogy a szakrendelő helyett a háziorvosi rendelőjükben is kezeljék a betegeket. Ez a törvény a praxisjogot sem hagyná érintetlenül, a kormány célja, hogy a változtatással „megpezsdüljön" a praxis-piac.

A tüdőgyógyászaté a soros Semmelweis Sypmosium

A 23. Semmelweis Sypmosium szervezési jogát a Pulmonológiai Klinika nyerte el, így azon a tüdőgyógyászat aktualitásairól szólnak majd az előadások – írják az egyetem honlapján.

Szó lesz egyebek mellett a tüdőrák szűrésének új lehetőségeiről, a legmodernebb terápiákról, az intubálás nélküli légzéstámogatásról, valamint a tüdőtranszplantációról is. Mint azt Dr. Losonczy György, a Pulmonológiai Klinika igazgatója elmondta: a két és fél napos angol nyelvű programra 16 neves külföldi előadót várnak.

A szimpózium előadói között lesz többek között dr. Peter Barnes (Imperial College, London), aki a légúti betegségek – a COPD és az asztma – legnevesebb kutatója és klinikusa. A University of Miami-ról érkezik dr. Adam Wanner, aki hosszú ideig ellátta az amerikai tüdőgyógyász társaság elnöki posztját.A pulmonológiában nemzetközi szinten is újdonságnak számító, a tüdőgyógyászat és intenzív terápia határterületén mozgó nem-invazív (vagyis intubáció nélküli) lélegeztetéssel foglalkozó három neves külföldi meghívott egyike dr. Wolfram Windisch, aki Kölnből érkezik.A Semmelweis Symposiumokon mindig, úgy a mostani konferencián is térítésmentes a részvétel, csak regisztrálni szükséges. Elsősorban orvostanhallgatókra, PhD-hallgatókra, fiatal orvosokra számítanak a szervezők, a program pedig nyitott a társegyetemek részére is; az első 60 vidéki jelentkezőnek szállást is biztosítanak.

Szeptemberben jelennek meg az egészségipari pályázatok

Pálinkás József egykori akadémiai elnökkel - aki ma kormánybiztosként irányítja a kutatás-fejlesztés és innováció intézményrendszerének átalakítását - közöl interjút a Világgazdaság.

A beszélgetésből arra a kérdésre adott válaszát idézzük, hogy milyen markáns kezdeményezésekre készül az új hivatal keretében?

A legmarkánsabb kezdeményezés nagyon egyszerű és logikus: szeretném elérni, hogy a hazai forrásokat tömörítő alap felhasználása sokkal gyorsabb legyen. Ha a pályázatokat időben kiírjuk, ha azokat gyorsan értékeljük, már akkor is nagy lépést teszünk előre. Sosem szabad megfeledkezni arról, hogy a kutatás-fejlesztésben és innovációban kiélezett a verseny, és számtalan nagyszerű ötlet sorsa a gyorsaságon múlik. A kezdő vállalkozásokhoz is másképpen kell viszonyulni, számtalan probléma megoldódhatna azzal, ha induláskor – mondjuk, három évig – könnyen jutnának támogatáshoz. A tervek szerint szeptemberben jelennek meg az új pályázati kiírások, először az egészségipar és az irányítástechnika területén, valamint a nemzetközi együttműködésekre. Ugyancsak fontos, hogy a finanszírozás kritériumai elég hosszú ideig stabilak és kiszámíthatóak legyenek, mert a kutatók csak így tudnak alkalmazkodni azokhoz. Szakmapolitikai felelősként pedig 700 milliárd forint uniós KFI forrás hatékony és koordinált felhasználásáról kell gondoskodni 2014 és 2020 között – olvasható a vg.hu-n.

Leterelnék a görög útról a magyar egészségügyet

Az idén „terven felül” juttatott 10 milliárdos gyorssegély bár egy-két hónapra lélegzethez juttatta az egészségügyi intézményeket, semmit sem oldott meg alapvető pénzügyi gondjaikból, hiszen a kórházi adósságállomány jelenleg is 60-70 milliárd forintra rúg. Az viszont mindenképp üdvözlendő, mondta lapunknak az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke, hogy a 10 milliárdos többletpénzt végre nem konszolidáció címszó alatt, hanem a valóságnak megfelelően, évközi működési támogatásként postázták. A konszolidáció ugyanis ennél lényegesen összetettebb fogalom, nem csak a hiányzó összeg pótlását jelenti, hanem azoknak a komplex intézkedéseknek a megtételét is, amelyek segítségével megszüntethető újratermelődésük oka.

Egyelőre semmit sem tudni arról, hogy vajon kapnak-e további működési támogatást még idén a kórházak, vagy sem. Ha nem, úgy az utolsó negyedévben veszélybe kerülhet az intézményi gyógyító munka. A számviteli szabályok értelmében ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározott előirányzatokon túl nem rendelhetnek semmit – legyen szó gyógyszerről, kötszerről, vegyszerről vagy élelmiszerről –, hiszen az áruk kifizetésére nem lesz fedezetük. Csak addig nyújtózkodhatnak, ameddig a takarójuk ér, pontosabban, amekkora a bevételük. Az alapvető gond abból adódik, hogy a betegek ellátásáért járó díjtétel nem változott 2009 óta, miközben nem csak az árak emelkedtek, hanem például az infláció, az általános forgalmi adó és a minimálbér is. Az alulfinanszírozottság miatt a betegek kezeléséért kapott pénz – ritka kivétellel – mindig kevesebb, mint amennyibe az ténylegesen kerül. Ráadásul a bevételből egyszerre kell finanszírozni a betegek ellátását, s a korábbi, ugyancsak az alulfinanszírozás miatt halogatva kifizetett vásárlásokat. Molnár Attila szerint ilyen helyzetben elfogadhatatlan az az érvelés, hogy a kórházak „felelőtlenül” gazdálkodnak.

Az elmúlt néhány hónap zavart keltő eseményeivel kapcsolatban – a türt-tagadott-támogatott Uzsoki-modell; a 150 ágyas, 8 műtős, 500 egészségügyi dolgozót foglalkoztatni szándékozó magánkórház építésének bejelentése; a hatvani kórház által összeállított díjtáblázat gyakorlati alkalmazásának minisztériumi tiltása (miközben a dokumentumban szereplő díjtételek egy részének beszedési szabadságát érvényben lévő jogszabályok és törvények teszik lehetővé!) – Molnár Attila a görögországi példát említette, amelyről meglehetősen sok szó esett az Európai Kórházigazgatók Egyesületének közelmúltban megtartott 25. kongresszusán is, ahol egyébként a magyar EGVE elnökét a szervezet vezetőségi tagjává választották. A válság után Görögországban olyan szinten vált alulfinanszírozottá az egészségügyi ellátórendszer, hogy gyors ütemben kialakult, s hallatlanul megerősödött a magán-egészségügyi ágazat. Ennek a folyamatnak a fő mozgatórugója az volt, hogy a lakosság többsége elveszítette bizalmát az állami ellátásban. – Nem hiszem, hogy ez követendő példa lenne Magyarországnak – tette hozzá az elnök.

Nem szedhet térítési díjat az Albert Schweitzer Kórház

Utasította az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hatvani Albert Schweitzer Kórházat, hogy vonja vissza a térítési díjat.

A hatvani Albert Schweitzer Kórház és Rendelőintézet az intézmény térítési díjszabályzatának módosítását kérte a fenntartótól. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet a díjkiszabást nem engedélyezte, az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársággal egyeztetve utasította a kórházat, hogy intézkedését vonja vissza.

Mint az az egészségügyért felelős államtitkárság a MEdical Onlinehoz eljuttatott közleményéből kiderül, az ügyben egyértelmű szabályozást tartanak szükségesnek. Amíg ez nem történik meg, s a jogszabályi környezet értelmezése félreértésekre adhat okot, addig a szaktárca felhívja a kórházak figyelmét arra, hogy ilyen intézkedést ne tegyenek.

Az eset kapcsán a hatvani Albert Schweitzer Kórház – Rendelőintézet vezetője, dr. Stankovics Éva főigazgató közölte: a betegnek joga, hogy ne a területileg illetékes kórházat válassza, ebben az esetben a háziorvosnak fel kell vennie a kapcsolatot az érintett egészségügyi intézménnyel. Kiemelte, hogy ebben az esetben a fogadó intézménynek – az illetékességi területen kívülről érkező beteg ellátásakor – plusz kiadása keletkezik. A hatvani kórház esetében ezen plusz költségek olyan mértékűvé váltak, amit már nem tudnak kigazdálkodni a működésre kapott finanszírozásukból. – Mivel ez a többletkiadás elsősorban adminisztrációs jellegű költségekből tevődik össze – fogalmazott dr. Stankovics Éva –, így 2014. augusztus 1-től úgy döntött a kórház vezetése, hogy ezen, egyéb úton meg nem térülő kiadások fedezetéül egy egyszeri adminisztrációs díjat vezet be, amelyet a betegnek kell megfizetnie.

Az államtitkárság közleménye nem sokkal az Önkományzati Egészségügyi Napok konferenciát követően látott napvilágot, ahol Zombor Gábor államtitkár a többi közt arról beszélt, hogy egyik első lépésként azt a rendelkezést kell felszámolni, amelyik bünteti azokat az intézményeket, amelyek nagy számban fogadnak területen kívülről érkező betegeket. Nem véletlen, hogy egyetlen intézmény sem alkalmazza azt a lehetőséget, amivel maximum 100 ezer forintig megfizettethetné a szabad intézmény-, illetve orvosválasztást, hiszen ugyanezt az összeget az egészségpénztár levonja az adott beteg ellátásáért utalt összegből. E büntető jellegű szankciónak ki kell kerülnie a rendszerből, szögezte le akkor az államtitkár.

Telemedicina: az orvosokkal kellene kezdeni - írja a HVG online

Az orvoshoz kerülésnél, úgy tűnik, csak egy dologtól félünk jobban: attól, hogy nem kerülünk orvoshoz. Erre utal legalábbis a félelem az informatikai eszközök orvosi (táv)alkalmazásától, a telemedicinától – ami nemcsak a páciensek, hanem a doktorok oldaláról is jelen van. Pedig a jövő egyértelműen a telemedicina irányába mutat, főleg egy olyan országban, ahol a gyógyításra szánt erőforrások szűkösek, a betegek száma pedig egyenes arányban nő az orvoshiány mértékével.

Magánkórházat köszöntött az állami egészségügy irányítója

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár szerint az állami egészségügy javára is szolgálnak az olyan magánkórházak, amilyen alapítását ma jelentették be Budapesten.

Teljes körű szolgáltatást nyújtó, magánfinanszírozású kórház, a Duna Medical Center (DMC) kezdi meg működését két év múlva Budapesten - közölte Joseph Priel üzletember, a DMC projekt kezdeményezője kedden sajtótájékoztatón.Az intézmény 25 ezer négyzetméteren 40 millió euróból valósul meg, hatszáz fős személyzettel, s a tervek szerint a rendelőintézeti részleg jövő év elején, a kórház pedig 2016 közepén nyílik. A százötven ágyas, nyolcműtős kórházban huszonhét orvosi szakterület működik majd. A diagnosztikától a kezeléseken át az utógondozásig minden együtt lesz, ígéri az alapító.Az intézmény magánbiztosítással rendelkező pácienseket fogad, a kiosztott sajtóanyag szerint azonban törekednek majd arra is, hogy a legszükségesebb beavatkozások az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által biztosított betegek számára is elérhetők legyenek.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, azért jött el egy magánkórház létesítését bejelentő eseményre, mert úgy gondolja, hogy "örömteli és éppen ideje volt, hogy végre egyszer megbízható üzletemberek ne az állami egészségügy privatizálását akarják saját érdekükben, hanem a saját kockázatukra, saját forrásaikból, finanszírozásukból kezdenek egy komoly egészségügyi beruházásba". Hozzátette: ha ilyen beruházásból több lenne az országban, az pozitívan hatna az egész rendszerre. Egyrészt úgy, hogy aki megteheti, az kezeltethesse magát magánszolgáltatónál, de egyfajta húzóerő is lehet egy ilyen projekt az állami egészségügyi rendszer számára.

A Duna Medical Center alapítója az International Medical Centers B. V. holland székhelyű vállalat. Az egészségügyi központ a IX. kerületi Millennium Park területén, a Duna-parton kap helyet.

Zombor megnevezte az első lépést

A hálapénz megszüntetése az első lépés a magyar egészségügy rendbetételében - hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, egy szakmai konferencián. "Ha tiszta rendszert szeretnénk, akkor meg kell változtatni a hálapénzen alapuló rendszert, ehhez sok elképzelés született" - mondta Zombor Gábor, hozzátéve: "nagy levegővétel" és politikai, szakmai támogatás kell ehhez, "ami (...) nem állt eddig össze". Kitért arra, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt területként tekint az ágazatra, amelyben és az elmúlt időszakban történtek pozitív változások, de - mint mondta - humánerőforrás-krízis jellemzi az egészségügyet.

Partnerünk a HTA, megállapodott Magyarország Kormányával

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a Magyar Gumiabroncs Szövetség (HTA) a jövőben szakmai partnerként dolgozik a jelenleg is húzóágazatnak számító magyarországi járműipar további fejlesztésén. A két szervezet június 13-án, Budapesten aláírt együttműködési megállapodása segítheti a hazai kis és középvállalkozások beszállítóvá válását és az iparágban új munkahelyek létrejöttét. A most létrejött megállapodás értelmében a két szervezet között rendszeressé váló információcsere újabb hazai fejlesztésekhez járulhat hozzá, a folyamat új munkahelyeket hozhat létre több hazai régióban. A stratégiai megállapodás jól illeszkedik a kormány azon koncepciójába, amely szerint Magyarország a jövőben Európa termelési központjává válhat, és ennek elérésében kulcsszerep hárul a járműiparra.

Mérlegen az első négy hónap

Az Egészségbiztosítási Alap 4,5 milliárdos hiánnyal zárta az első négy hónapot. A bevételek 3,2, a kiadások 3,9 százalékkal haladták meg az összesen 1885 milliárdos büdzsé időarányosan előirányzott számait.Pénzbeli ellátásra a tervezettnél kevesebbet, természetbenire többet fordítottak az időarányosnál. A gyógyító megelőző ellátásokra 28 milliárddal, ezen belül gyógyszertámogatásra az előirányzottnál 20 milliárddal többet költöttek április végéig.

A hypertoniás diabeteses betegek kezelése

Hypertonia a cukorbetegek 20-60%-ában alakul ki, előfordulási gyakorisága az életkorral és a diabetestartammal nő. A két betegség együttes előfordulása a kardiovaszkuláris mortalitást és morbiditást jelentősen növeli, a hypertonia fokozza a cukorbetegek mikrovaszkuláris szövődményeinek kockázatát is. Az utóbbi évek klinikai vizsgálatai igazolták, hogy a hypertonia megfelelő kezelésével a cukorbetegség makro- és mikrovaszkuláris (nephropathia és retinoapthia diabetica) szövődményei is csökkenthetőek.

Kórházfejlesztés: vagy együtt vagy sehogy

A magyar egészségügynek az idén meg kell küzdenie az európai uniós források lehívásáért – idézi Török Krisztinát (GYEMSZI) az MTI.

A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója szerint azért is lesz nehéz dolga a GYEMSZI-nek mint fenntartónak, mert a 2014-től 2020-ig szóló büdzsében nincs külön ágazati forrás, a "nagy közösből" kell a lehető legtöbb uniós pénz elnyernie az egészségügynek. Míg az előző uniós költségvetésben a magyar egészségügy több mint 400 milliárd forint forráshoz jutott, addig az elkövetkező években jó, ha ennek a felére tud majd pályázni az ágazat. Hozzátette: ahhoz, hogy az egészségügyi ágazat intézményei sikeresen tudjanak pályázni, egységes, országos kórházi fejlesztési koncepcióra, továbbá pontos adatokra van szükség a jelenleg rendelkezésre álló épület-, eszköz- és személyi állományról. Török Krisztina szerint a GYEMSZI tisztában van azzal, hogy az egyes kórházaknak nagy feladat lesz bekapcsolódni egy integrált módszertanba, de e nélkül nem lesz EU-s forrás az elkövetkezendő években. A főigazgató azt is közölte az MTI-vel, hogy hosszas előkészítő munka után május 17-én zárul a kórházi gyógyszerközbeszerzés első köre tizenhat hatóanyagra.

Már tesztüzemben működnek a praxisközösségek

„Ez a modellprogram abszolút egyedülálló a világon, és már a külföldi egészségügyi szervezetek érdeklődését is felkeltette” – mondja Papp Magor a Magyar Hírlapnak adott interjújában.

Az idézett beszélgetés témája az úgy nevezett „svájci projekt”, azaz az alapellátás minőségi újratervezését segítő, a berettyóújfalui, borsodnádasdi, hevesi és jászapáti kistérségekben indított modellkísérlet, melynek irányítója a rezidensszövetség korábbi vezetője.

Jelenleg a háziorvosoknak behatárolt a mozgásterük, mivel a munkájuk többnyire a betegellátásra korlátozódik – magyarázza az interjúban Papp Magor. – Fontos azonban, hogy az alapellátás szolgáltatásai között új elemként megjelenhessen a prevenció is. Ennek megfelelően a fejlesztés egyrészt új szakemberek bevonásával „házhoz viszi”, vagyis a lakóhelyekhez közel elérhetővé tesz egészségiállapot-felmérést, életmód-tanácsadásokat és közösségi egészségfejlesztési programokat, valamint többletszolgáltatásokat nyújt a krónikusgondozáshoz is. ... Mind a négy térségben kialakítottunk egy hat-hat háziorvos együttműködésén alapuló praxisközösséget, amelynek természetesen tagjai a területen dolgozó védőnők is. Az új szakemberek tekintetében pedig a praxisközösség egységes ellátási területet jelent, amire azért van szükség, hogy például egy dietetikus szaktudását hatékonyan, akár tízezer lakos számára is hozzáférhetővé tegyük. A szakembereink hetente „körbejárják” a hozzájuk tartozó helységeket, és ellátják azokat, akiknek szükségük van rá, de a hátrányos helyzetű lakosság bevonását segítik az úgynevezett segédegészségőrök is. Őket mind helyben toboroztuk, és célunk volt az is, hogy munkájukkal és életmódjukkal példát mutassanak a környezetüknek